A vendégek kávéval való kínálása a barátság szép gesztusa.
A hosszú és eseménydús története folyamán sokan szerették, de sokan gyulölték is a kávét.
A sátán italának tartották, a rangon aluliaknak megtiltották a fogyasztását, a Pápa átkot mondott ki rá, csempészték óceánokon át és fegyveresek orizték, pedig ez csak néhány a kávét övezo furcsaságok közöl.
A kávé iránti kereslet olyan nagy, hogy a kávé egyike a világ legfontosabb árucikkeinek. Bármilyen meglepo legyen is, a nemzetközi kereskedelemben a kávénak dollárokban kifejezett forgalmát csupán az olaj elozi meg.
Az 1870-es években nagyon népszerű volt a híres-nevezetes Arbuckles kávé, amelyet pörkölt állapotban, közel fél kilós csomagokban árultak. A kávét nem csak a legnyugatibb városokban, hanem a prériken nyugat felé haladó, szekereken élok is szerették! Az 1900-as évek elején már minden háztartás reggeli szertartásához hozzá tartozott a kávé pörkölése és darálása.
A brazíliai ültetvényeket óriási fagykár érte 1976-ban és 1977-ben így a kávé árak szinte törvényszeruen megugrottak.
A 17. században a kávéházak az üzletemberek találkozóhelyei voltak, ahol megtárgyalták üzleti ügyeiket.
A kávé legnagyobb versenytársa jelenleg talán a tea. A 17. századi Angliában, szinte minden utcasarkon volt egy kávézó. Az 1950-es években azután volt egy rövid idoszak, amikor a kávéházak száma átmenetileg megnott egy kissé, a fellendülés azonban tiszavirág életunek bizonyult. Ám a második világháború folyamán erosen megnövekedett az angliai kereslet a kávé iránt.
Manapság számos szerelmi románc kezdodik egyszeruen egy ,, csésze kávéra” való meghívással. A kávé természetesen élénkíto hatásáról és finom ízérol egyaránt ismeretes.
Élénkítő hatásáról szerte a világon fogyasztók ezrei tanúskodhatnak.
A kávénak ezt a hatását számos neves író is a hasznára fordította. Bob Dylan szerzeménye (Még egy csésze kávé az útra) azt bizonyítja, hogy a 20. századi zeneszerzok sem rajonganak kevésbé a kávéért, mint annak idején Bach vagy Beethoven.
A világ egyik legnagyobb kávétermelő országa Brazília. Érthető, hogy a kávé igen nagy szerepet játszik az ország gazdasági életében. Talán mondani sem kell, hogy a brazilok is az íze miatt kedvelik a kávét.
Hogy miként válasszunk a sokféle kávé közül és milyen alkalmakra milyen kávé a legmegfelelobb?
Ez kizárólag ízlés kérdése.
Érdekesség, hogy nem csak a kávéféleségek száma nagy, hanem azoké az edényeké is, amelyekben a kávét felszolgálják.
A belgák a kávét nagyméretű fületlen csészékbe öntik (amelyekbe kétszer annyi fér, mint egy közönséges csészébe), és így isszák a reggeli tejeskávét.
Laoszban a kávészemeket nagyon sötétre pörkölik és a kávét rengeteg cukorral és surített tejjel igen surure fozik és kis poharakból isszák.
A líbiai beduinok a reggeli kávéjukat nyílt tuzön, rézedényekben fozik meg. Meglepoen híg kávéjukat apró, fületlen, nagyra nott gyuszunek látszó porcelán csészékben szolgálják fel.
Az olaszok pici, füles porcelán csészékbol isszák, a híres eszpresszó kávét, és valamivel nagyobb csészékben szolgálják fel a finom habos cappuccinot. A különbözo kávés csészék olyan sok félék, és olyan szépek, hogy sokan elkezdték gyujteni azokat.
Mi tehát valójában a kávébab, amely igazából, nem is bab, hanem a cseresznyéhez kissé hasonló gyümölcs magja?
A bab a kávécserje gyümölcse és a cserje a Földön az északi szélesség 25. foka és a déli szélesség 30. foka között terem.
A kávécserje bizonyos szempontból botanikai különlegesség.
Ugyanis olyan területeken termeszthető a legnagyobb sikerrel, ahol vadon egyáltalán nem terem!
Elég furcsa a kávécserje által igényelt talaj összetétele is: állandóan bomló és újraképzodo humusz, szerves anyagok és elmállott vulkáni kozetek keveréke.
Hawaii-ban a kávé talaja kizárólag vulkáni kozetbol áll, Brazíliában pedig a híres vörös talajon díszlik a kávé.
A kávéfa, vagy inkább cserje akár tíz méter magasságra is megno, de rendszerint
120 cm és 180 cm közötti magasságra nyírják. Ez ugyanis az a magasság, amely leginkább megkönnyíti a betakarítást és amely a legjobb ízu babot szolgáltatja.
A kávécserje levelei sötétzöldek és csillogóak, a szár két oldalán váltakozó párokban nonek.
A kávécserjének van még egy különös tulajdonsága, egész évben állandóan vannak rajta virágok, éretlen és érett gyümölcsök.
A szép fehér virágok illatát a narancséhoz vagy a jázminéhoz szokták hasonlítani.
A csemetékből nevelt cserjék négy és hat év közti ido alatt fordulnak termőre.
Amikor a cserje elkezd virágozni, a virágok hamar elhervadnak és két hónap múltán fürtökben jelennek meg a bogyók. Az apró bogyók érés közben sötétvörösre változnak. A bogyókat édes gyümölcshús borítja. A húson belül általában két szem bab, illetve mag van. A babokat szaknyelven pergamennek nevezett héj borítja és ez alatt van az ezüstbornek nevezett belso védoréteg. Egyes kávéfajták gyümölcsében csak egyetlen kerekded mag van. Ennek „borsóbab” a neve.
Az ültetvények áltagos élettartama 40 év körül van , de vannak ültetvények amelyek még 100 év eltelte után is teremnek!
A cserjék 10 és 15 éves koruk között vannak a legjobb eroben. Ilyenkor évente
mintegy 5,5 kg bogyót érlelnek, ami 1,75 kg és 2,25 kg közti babmennyiségnek felel meg.
A kávé feldolgozása országonként változó. Meglepő, de a kávétermesztést még nem nagyon gépesítették, aminek fő oka, hogy az ideális kávébetakarító-gépet még nem találták fel. A betakarítási időpontok eloszlása nagyon szeszélyes, és olyankor mindenkit beállítanak a bogyók szedésére, akit csak el lehet érni.
A bogyók egyébként különbözo ültetvényeken különbözo idopontokban érnek.
Évente többször van betakarítás, hogy a bogyókat a megfeleloen érett állapotban szedjék le.
A bab kinyerésének, azaz feldolgozásának alapvetoen két módszere ismeretes.
Ezek a nedves és a száraz kezelés.
A nedves módszert a jobb minoségu baboknál, a száraz módszert pedig a kevésbé aromásoknál alkalmazzák. A száraz módszer ugyanis egyszerubb és kevésbé költséges gépeket követel meg.
Nedves feldolgozás: a bogyókat először megmossák, majd a külső húst eltávolító gépekbe teszik. Ezáltal szabaddá válik a pergament borító ragacsos belső bevonat. A bogyókat ez után 12-24 óráig nagy víztartályokba teszik, hogy a bevonat fellazuljon. Ez alatt fermentálódásuk is végbe megy. Ez után friss vizet permeteznek a babokra, hogy a ragacsos bevonat egészen leváljon. Addig engednek friss vizet a tartályba, amíg az onnan kifolyó víz kristálytiszta nem lesz. A bogyókat ezután a napon kiterítve vagy a nagyobb gyorsaság érdekében szárító gépekben szárítják. A bogyó legvégül a hántológépekbe kerül, amely eltávolítja a pergament és az ezüst bort és a napvilágra kerül a ,,zöld bab”. Nedves eljárással készül egyebek között a Kolumbiai, Costa-Rica-i és a kenyai kávé.
Száraz feldolgozás: a kávé feldolgozásának ez a legrégebbi és legtermészetesebb módja. A világ kávétermelésének a három-ötödét ma is így kezelik. A bogyókat megmossák és vékony rétegben két három hétre kiterítik a napra. Ez idő alatt végbemegy a fermentálódás. A bogyókat naponta többször megmozgatják, hogy egyenletesen száradjanak. A teljes száradás után a bogyók hántoló gépbe kerülnek, amely a teljesen száraz külso pergament és az ezüstbort eltávolítja a babszemekrol. A szüretkor leesett bogyókat összegyujtik, kiválogatják a szemeket, a port, a leveleket és apró gallyakat és ezután következik a száraz feldolgozás.
Bármilyen hihetetlen is, az úgy nevezett kávé-kóstolók a kávé íze alapján meg tudják mondani, hogy a kávét e módon takarították-e be. A fényesre polírozott zöld babszemeket ezután osztályozzák, zsákokba csomagolják és a zsákokat az ültetvényes, a forgalmazó és a szállító vállalat pecsétjével lepecsételik.
A zsákok ez után készen állnak arra, hogy a világ legkülönbözobb pontjaira elszállítsák oket. A kereskedelmi forgalomba hozott kávéknak két fontosabb fajtájuk van: Arabica és a Robusta.
A kávé nagyon érzékeny az éghajlatra, a talajra, a termesztési, szedési és feldolgozási módszerekre és a szállításra egyaránt. Ennek következménye, hogy még az ugyanabból az országból származó kávék minosége sem lesz azonos.
Ha jó üzletet választunk ki, nem kell számítanunk arra, hogy a minőség változó lesz.
A borszakértőkhöz hasonlóan a kávészakértőnek is megvan a maguk speciális szótára.
A következőkben felsorolunk néhányat a gyakrabban használt jelzők közül.
Borízűség:
egyesek szerint az íz a „ jól felakasztott fácán ” ízére emlékeztet. A fermentált kávé ilyen ízt kap.
Fanyarság:
a szó önmagát magyarázza! Kellemetlen íz, amelyet a „ nyers gyomok ízéhez ” szoktak hasonlítani. Ez az íz a Robusta kávékra jellemző. Néhány kávéivó szereti, ha a kávé egy csipetnyit fanyar.
Savasság:
ez nem jelenti szükségszerűen azt, hogy a kávé savanyú, hanem arra az erőteljes és kellemes ízre utal, amely sohasem lehet savanyú vagy édes.
Testesség:
Ez a tulajdonság az íznek a nyelvre gyakorolt hatását fejezi ki. Szinonimája az ízesség és aromásság. A híg, vizes ízű kávéra azt mondják, hogy nem elég testes.
Ez a rövid tájékoztató segítséget ad abban, hogy az ízlelésünkkel kapcsolatos mondanivalóinkat másokkal is közölni tudjuk.
A kávé felfedezésének titkát számos mesés elem, legenda és történet övezi.
Az egyik legkedveltebb, sot talán a legromantikusabb történet Kaldihoz, az abesszíniai kecskepásztorhoz fuzodik.
Kaldi egy szép napon a hegyoldalon az egyik sziklán üldögélve egyszerre csak azt vette észre, hogy a kecskéi hirtelen minden látható ok nélkül rendkívül élénkek lettek. Amikor megpróbálta kideríteni ennek az okát rájött, hogy a kecskéi egy közeli növény fényes piros bogyóiból ettek. O is megkóstolta a bogyókat és a legnagyobb meglepetésére hirtelen nagyon feldobódottnak és erosnek érezte magát. Meg lévén gyozodve, hogy csoda történt, rögtön elrohant a közeli kolostorba és izgatottan mondta el az apátnak, mi történt vele és megmutatta neki a bogyókat is, amelyeket betett a bortáskájába. Az apát azonban az ördög rovására írta a történteket és a bogyókat a tuzbe dobta, mire azonnal pompás illat töltötte meg a helyiség levegojét. Az apátot ez meggyőzte arról, hogy ami történt az Isten műve volt, ezért rögtön megparancsolta a többi szerzetesnek, hogy bányásszák ki a babszemeket a tűzből. A babszemeket ezután vízzel keverék össze, úgyhogy a kolostor minden szerzetesének része lehetett a csodában.
A kávé Abesszíniában és Arábiában vadon termett. A 10. századot megelozo idokben a nomád életet folytató törzsek tagjai fogyasztották. Ők fedezték fel a kávé élénkítő hatását.
A kávécserje érett gyümölcseit összezúzták, állati zsiradékokkal összekeverték, majd kis golyókat formáltak belole. Ezeket az útjaikra magukkal vitték és időközönként fogyasztottak belőlük.
Azt lehetne mondani, hogy ez volt az első „útravaló”.
Később italként fogyasztották a kávét, de nem az általunk is ismert módon. A bogyókat hidegvízzel összekeverték és egy kis ideg állni hagyták, mielott megitták volna.
A babszemek összezúzását csak 1000 táján kezdték el, amikor felfedezték a víz felforralásának módját. A kávé csak ekkor vált meleg itallá.
A kávé népszerusége gyorsan növekedett. Az arabok nagyon büszkék és féltékenyek voltak újonnan felfedezett italukra. Bár a kávéfőzés titkát gondosan őrizték – a zarándokok száma országukban közel és távol igen nagy lévén – elkerülhetetlen volt, hogy a titokzatos ital titka előbb vagy utóbb ki ne derüljön. A kávé finomságát megtapasztaló zarándokok az érett zöld babszemeket kicsempészték a kávé hazájából és rövidesen körös-körül mindenhol kinőttek a földből a kávécserjék. A mag és az ital igen gyorsan megkezdte hódító útját a távolabbi tájakon is – és megszunt az arabok kávémonopóliuma.
A kávé a 13. században az arabok életének mindennapi részévé vált.
Arábia városaiban és falvaiban ekkor létesültek az elso kávéházak.
A kávéivás népszeruségének a növekedésével arányosan a kávéházak száma is növekedett.
A kávéházakban vidáman folyt az élet. Szólt a zene, szerencsejátékokat játszottak, felszabadult légkör uralkodott. Filozófusok, politikusok, kereskedok és hasonlók jártak kávéházakba. Megtárgyalták az eseményeket és véleményt cseréltek.
A történelem során a politikusok több alkalommal kísérletet tettek a kávéházak bezáratására. Ezen törekvéseik némely alkalommal rövidebb időkre sikerültek, de sosem bizonyultak tartósnak.
A kávéivás egyre nagyobb népszerűsége következtében bevonult az emberek otthonába is, ahol végül kialakult a kávéivás speciális ceremóniája.
Pörkölés: valóságos csoda, ahogyan a gyakorlatilag szagtalan zöld babszemek a pörkölés hatására elkezdenek illatozni! A pörkölés elpárologtatja a babok nedvességét. Eközben szabadulnak fel azok az aromás olajok, amelyektől a feketekávé a jellegzetes ízét és aromáját kapta. Száz évvel ez elott még nem léteztek ipari méretu kávépörkölo üzemek és így a kávét mindenki saját maga vagy az üzlet tulajdonosa pörkölte. Az üzleti pörkölo masinákban a kávészemek perforált dobban forogtak faszénparázs fölött. A faszenet jelenleg a villany vagy a gáz helyettesíti, noha egyes helyeken még mindig az ódivatú pörkölot használják – annak a bizonyítéka ez, hogy a régi módszerek nem minden esetben tökéletesíthetoek.
Darálás ( orlés ): tény, hogy a kávérajongók többségének a friss kávé orlése hozzá tartozik a kávéivás ceremóniájához. Az aranyszabály azonban az, hogy sohase daráljunk meg egyszerre több kávét, mint amennyit azonnal elhasználunk.
Nemcsak a fozés, hanem a darálás is rendkívül fontos abból a szempontból, hogy felszabaduljanak azok a finom aromás olajok, amelyek olyan jellemzoek a frissen darált kávéra. A finom illóolajok a darálás befejezésének a pillanatától kezdve elkezdenek párologni, úgyhogy nagyon fontos, hogy minél elobb megfozzük a kávét. A kávéfozés különbözo módjai különbözo darálási módokat követelnek meg.
A koffeinmentes kávé: a koffeint, mint a kávé serkentő alkotórészét 150 évvel ez előtt sikerült a kávéból elkülöníteni. Azonban a teában, üdítokben és a csokoládéban is van egy kevés koffein. Az emberek koffeinturo-képessége különbözo és ez a magyarázata az ivási szokások közti eltéréseknek. Egyesek még arra is képesek, hogy közvetlenül lefekvés elott elfogyasszanak egy csésze feketét és rögtön elalszanak, mihelyt lehajtják a fejüket a párnára. Mások viszont egész éjszaka be sem hunyják a szemüket!
A koffein-mentesítés célja a koffeinnek a zöld kávébabból való eltávolítása oly módon, hogy az ne befolyásolja a későbbi pörköléskor a kávé ízét. A koffein tulajdonképpen egy alkaloida, amely tiszta alakjában apró fehér kristályokból áll. Sajnos azok a kávérajongók, akik rosszul reagálnak a koffeinre a koffeinmentes kávé ízét rosszabbnak érzik.
Ennek az az oka, hogy a koffein-mentesítés céljából a kávészemeket felhevítik, beáztatják, gozölik és még sok egyéb eljárást végeznek rajtuk.
A jobb minőségű kávék általában kevesebb koffeint tartalmaznak, mint a kevésbé minőségi társaik. A legtöbb koffeint éppen a Robusta tartalmazza, amelybol a legtöbb kávépor készül. A koffeinmentesítés a kávé koffeintartalmának mintegy 97%-át távolítja el.
De az olyanok számára, akik nem tudnak kávét inni anélkül, hogy utána egész éjszaka ébren lennének, még mindig jobb a kis aromaveszteség, mintha egészen le kellene mondaniuk a kávé élvezetéről.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése